Üveggyapot vagy kőzetgyapot

Üveggyapot vagy kőzetgyapot

2014-04-02

Az üveggyapot szigetelés jellemzői


Ásványgyapotok az ásványi alapanyagból készült szigetelő anyagok, mint például a kőzet- vagy az üveggyapot. A világon leggyakrabban alkalmazott szigetelés az üveggyapot. Ezen belül kétféle termék csoportot különböztetünk meg, az egyik a kisebb testsűrűségű tekercses üveggyapot szigetelés, a másik pedig a nagyobb testsűrűségű táblás üveggyapot szigetelés. Az üveggyapot szigetelés üvegből készített, hosszú, rugalmas, és vékony szálakból álló szigetelőanyag, melyeket kötőanyaggal vonnak be, az üveggyapot nagy százalékban újrahasznosított üvegből készül. Az üveggyapot kiváló hő- és hangszigetelő anyag, tűzvédelmi besorolása A1-es (nem éghető). Rendkívül sokoldalú tulajdonságú anyag: véd a hidegtől, a melegtől, kiváló hangszigetelő, egyszerűen szállítható, nem vagy alig öregszik, sok évtizeden keresztül megtartja remek fizikai paramétereiket, könnyen kezelhető, beépítése nem jelent problémát, környezetünket is védjük az alkalmazásával, mivel nem bocsát ki toxikus égési termékeket, illetve gázokat, és nem csepeg, az egészségre ártalmatlan, nem vesz fel vizet. Akár csupasz kézzel is megfogható az üveggyapot, de mindenesetre a munka során javasolt a védőkesztyű használata, és a fedő ruházat viselése. Jól alkalmazható az épület különbféle szigetelésére: pl. a kisebb testsűrűségű anyagokat magastetők szarufák közé (dróttal hálózva), födémek, álmennyezetek, a nagyobb testsűrűségű anyagokat falak, belső elválasztók, fa- és fémszerkezetű vázas épületek, pincék.

Üveggyapot szigetelés könnyűszerkezetes házakhoz


Mivel az üveggyapot szigetelés nem veszi fel a vizet és kiemelten tűzgátló, így a könnyűszerkezetes házak szigetelésének a legjobb választása. Könnyűszerkezetes épületeknél a legjobb minőségű és tulajdonságú üveggyapotokat válaszuk, a tekercses könnyebb változatot födémre ajánljuk, míg a táblás üveggyapotot az előbbi helyek mellett alkalmazhatjuk előtét, határoló és válaszfalakba (pl. gipszkarton táblák mögé). A vázszerkezet belső oldalára gipszkartont lehet rögzíteni, a külsőre pedig fa, vagy fém burkolatot, ajánljuk fa- és fémszerkezetes vázas épületek hő- és hangszigetelésére. A szigetelőanyag hővezetési tényezője minél kisebb, annál kedvezőbb a hőszigetelése a terméknek. A felhasználónak a lemezek darabolásához csak egy késre van szüksége, egyszerűen alakítható, könnyű vele dolgozni.

Üveggyapot tetőszigetelés, padlásszigetelés


A tető utólagos hőszigetelése rendszerint kétféle módon történhet, vagy a szarufák közötti, vagy/ és szarufák alatti rész szigetelésével. Az üveggyapot szigetelést a tetőtér beépítésnél is lehet alkalmazni, de mindenképpen el kell látni egy „z” alakban történő rozsdamentes huzalozással. Amennyiben a szarufák mélysége kevés, ahhoz hogy megfelelő szigetelő képességet érjünk el, akkor alkalmazható a szarufák alatti szigetelés.

Ha a tetőtér nem kerül beépítésre, akkor célszerű a padlásfödémet szigetelni. Szigetelés előtt érdemes eldönteni, hogy járható, vagy nem járható padlásteret szeretnének- e kialakítani. Természetesen a tárolási, raktározási célokat is figyelembe kell venni. Vastagabb réteg kialakítása esetén érdemes kettő- vagy több rétegből átlapolással fektetni a szigetelő anyagokat, így jobb hőszigetelést tudunk elérni az átmenő hézagok csökkentésével. Kiváló hő- és hangszigetelési tulajdonságai miatt, belső terek szigetelésére is tökéletesen megfelel. Alkalmazható gipszkarton válaszfalak, álmennyezetek, és előtét falak szigetelésénél. Eltérő hőmérsékletű helyiség közötti elválasztó szerkezeteknél fontos, hogy a magasabb hőmérsékletű (fűtött) oldalra párazáró fóliát helyezünk, hogy megakadályozzuk a pára bejutását a szigetelőanyagba, illetve az ebből adódó problémákat (páralecsapódás, penészesedés). Az így elkészült szerkezeteket bármilyen burkoló anyaggal le lehet fedni.

Hova jó a kőzetgyapot szigetelés?


A fűtési költségek leszorításának leghatékonyabb módja a családi ház minél nagyobb mértékű szigetelése. Elsősorban a fal, a födém, vagy a tető szigetelését jelenti, ezekre utólagosan is lehetősége van. Erre a célra elsősorban üveg-, ásványi-, kőzetgyapotot, cellulózt és gyapjút alkalmaznak. Az egyik legkeresettebb hőszigetelő anyag a kőzetgyapot.
A kőzetgyapot szálas szigetelőanyag, amelynek az alapanyaga megolvasztott, bányászott kőzet, a termék hőszigetelő képességét a szálak között lévő levegő biztosítja.
A kis testsűrűségű kőzetgyapotokat inkább magastetők, válaszfalak, födémek, és álmennyezetek hőszigetelésére, míg ezzel szemben a nagyobb sűrűségű termékeket padlók, lapostetők, homlokzatok hőszigetelésére alkalmazzák.

A kőzetgyapot lemez tulajdonságai


A kőzetgyapot termékek teljes keresztmetszetűkben víztaszítók (hidrofóbizáltak). Az alapanyag olvadáspontja nagyon magas, az "A1" NEM ÉGHETŐ kategóriába tartoznak, így egy esetleges épülettűz esetén képes megakadályozni a tűz továbbterjedését. Alkalmazhatók külterületi, és ideiglenesen használt épületek hőszigetelésére is, mivel a rovarok, madarak, rágcsálók nem tesznek kárt a szigetelőanyagban. A kőzetgyapot nem káros az egészségre, nem minősül veszélyes hulladéknak. Ezek a termékek jó hő- és hangszigetelő anyagok, illetve kiváló páraáteresztők képességgel rendelkeznek.

Tetőtér szigetelés kőzetgyapot szigeteléssel

A felhasználónak a lemezek darabolásához csak egy késre van szüksége.
A tető utólagos hőszigetelése rendszerint kétféle módon történhet, vagy a szarufák közötti, vagy/ és szarufák alatti rész szigetelésével. A kőzetgyapot szigetelést ajánljuk elsősorban a tetőtér beépítéshez a szarufák közötti hőszigetelésre. A hőszigetelés beszorításával, az öntartósságát kihasználva, külön rögzítés nélkül alkalmazzák ezeken, a helyeken.
Amennyiben a szarufák mélysége kevés, ahhoz hogy megfelelő szigetelő képességet érjünk el, akkor alkalmazható a szarufák alatti szigetelés.

Padlásfödém szigetelés kőzetgyapot szigeteléssel


Ha a tetőtér nem kerül beépítésre, akkor célszerű a padlásfödémet szigetelni. Szigetelés előtt érdemes eldönteni, hogy járható, vagy nem járható padlásteret szeretnének- e kialakítani. Természetesen a tárolási, raktározási célokat is figyelembe kell venni. Ezeknek a figyelembe vételével kell választanunk a kisebb, vagy nagyobb testsűrűségű kőzetgyapot között. Vastagabb réteg kialakítása esetén érdemes kettő- vagy több rétegből átlapolással fektetni a szigetelő anyagokat, így jobb hőszigetelést tudunk elérni az átmenő hézagok csökkentésével.

Belső tér szigetelés kőzetgyapot lemezekkel


Kiváló hő- és hangszigetelési tulajdonságai miatt, belső terek szigetelésére is tökéletesen megfelel. Alkalmazható gipszkarton válaszfalak, álmennyezetek, és előtét falak szigetelésénél. Eltérő hőmérsékletű helyiség közötti elválasztó szerkezeteknél fontos, hogy a magasabb hőmérsékletű (fűtött) oldalra párazáró fóliát helyezünk, hogy megakadályozzuk a pára bejutását a szigetelőanyagba, illetve az ebből adódó problémákat (páralecsapódás, penészesedés). Az így elkészült szerkezeteket bármilyen burkoló anyaggal le lehet fedni.

Kőzetgyapot padlószigetelés


A terhelhető kőzetgyapotokat közbenső födémek, aljzatok úsztatott padlószerkezetében alkalmazzák lég- és lépéshang, illetve hőszigetelésére. Beépítés során fontos szem előtt tartani a megfelelő víz- és mechanikai védőrétegek elhelyezését.

Kőzetgyapot homlokzat szigetelés


A kifejezetten vakolható kőzetgyapot lemezek alkalmazási területe a homlokzatok hő- és hangszigetelése. Legjobb homlokzati szigetelőanyagok között szerepel az alábbi tulajdonságai miatt: kiváló hőszigetelő képesség, jó hangszigetelés, tartósság, nedvességre nem érzékeny, tűzállóság, kiváló légáteresztő képesség, környezetre és egészségre káros hatása nincs. Nagy páraáteresztő képességgel rendelkezik, ennek köszönhetően nem akadályozza a pára távozását, ez csökkenti a penészesedés kialakulását.

Ossza meg ismerőseivel, barátaival az oldalt, hogy ők se maradjanak le az akcióról: